Vastüdő - járványos gyermekbénulás
0

Egy kevésbé szerencsés: Martha Ann Lillard, aki 1953-ban került a vastüdőbe, majd 60 évet töltött el benne...

2018 0311 12

A "vastüdő" nem gyógyítja meg a szörnyű betegségek egyik legrettegettebb járványát a gyermekbénulást, de lehetővé teszi, hogy a baj legveszedelmesebb időszakát átvészelje, így alkalmat ad az esetleges javulásra. 

A világunk, a gyermekbénulás elleni oltás kifejlesztése előtti időkben - Kalifornia, a járvány tetőzésekor: 

2018 0311 05

A köznyelvben vastüdőnek nevezett szerkezet voltaképpen egy nagy fémhenger, amelyből csak a beteg feje látszott ki, viszont az egyetlen lehetséges módszer a lélegeztetés biztosítására - a túlélés reményében. A hengerrel összekötött szivattyúgép a légnyomás ütemes változtatásával kényszerítette a tüdőt belégzésre és kilégzésre, biztosítva számára a folyamatos légcserét, mert erre a betegek önállóan képtelenek voltak.




A gyermekbénulást a poliovírus okozza, amely főként a széklet útján (ún. enterális úton), kisebb mértékben cseppfertőzéssel terjed, a gerincvelő nagy mozgató idegsejtjeibe jut el és ezek pusztulását okozza. Az irányítást vesztett izom erre működésre képtelen, melynek következtében kéz-, láb- vagy légzésbénulás egyaránt kialakulhat. A legsúlyosabb betegek életük végéig vastüdőben éltek/élnek, bár számukra a fémkamra életmentőnek bizonyult, de börtönükké is válhatott bénult légző izmaik miatt. 

Martha Mason 61 évet töltött vastüdőben (a leghosszabb ideig, mint a világ bármely más gyermekbénulás túlélője), miután tragikus története 11 éves korában kezdődött.

2018 0311 06

Martha 1937-ben született az Egyesült Államokban. Bátyja, Gaston Mason meghalt gyermekbénulás következtében. Testvére temetése után pár nappal a járványos megbetegedés őt is megtámadta. Hamarosan vastüdőbe került, szinte az egész életét a hatalmas szerkezetben töltötte. 2009-ben hunyt el, 72 évig élt, ebből 61 évet fémhengerrel együtt.

2018 0311 07

A gyógyíthatatlan betegségben rengeteg gyermek bénult le (jellemzően az alsó végtag), sokan kerekesszékbe kényszerültek, egy kis százalékuk pedig a mellkast mozgató légzőizmok bénulása miatt légzésképtelen állapotba kerültek. A közepesen súlyosan bénultak járógépet viselnek, kiegészítve ortopéd cipővel, mankóval. Az enyhe lefolyású esetek végtagrövidüléssel élik életüket, támbottal, mankóval, ortopéd  cipővel ellátva. A vírus és vele együtt a betegség terjedése az ötvenes évekig megállíthatatlannak látszott.




Egy szívszorító kép 1940-ből, csecsemők számára kifejlesztett modell:

2018 0311 08

És egy másik szívszorító fotó 1940-ből, James Bailey saját készítésű "vastüdő" szerkezete olajoshordóból és mosógép motorból. A baba sajnos két nappal később meghalt...

2018 0311 09

Az emberi testet megtámadó betegségek közül több is létezik, melynek során vagy végkifejleteként olyan bénulás jelentkezik, amikor a beteg nem tud tovább önállóan lélegezni, gyakorlatilag ekkor megfulladhat, ha nem kap mesterséges lélegeztetést. 1908-ban Karl Landsteiner által azonosított poliovírus az egyik legkegyetlenebb - magyarul járványos gyermekbénulásnak elnevezett kór.

Utolsó nagy hulláma 1950 és 1959 között söpört végig a világban és hazánkban, a megbetegedettek túlélői ma 59-68 évesek. A különböző elnevezések: gyermekparalízis, Heine-Medin kór, poliomyelitis, mind ugyanazt jelentik, melyet ma a gyermekbénulás következményeivel azonosítanak.

Egy fellelhető magyarországi nyilvántartás szerint hazánkban 1931 és 1976 között 16 515 megbetegedést észleltek (részadat: 1957-ben 2334 bénulás történt, amely 143 esetben végződött halállal).




A "vastüdőt" először egy bostoni kórházban próbálták ki 1928-ban, minden várakozást felülmúló eredménnyel. Az első beteg, egy légzési nehézségekkel küszködő gyermek állapota másodperceken belül drámaian javult. Eredetileg a fémhengert széngázmérgezés kezelésére szánták, de a második világháború után, a világszerte elterjedt járványos gyermekbénulás idején került be a köztudatba. 

1927-ben találta fel az amerikai Philip Drinker és Louis Agassiz Shaw, akik egy vastartályt és két porszívót használtak az igen költséges és terebélyes prototípus elkészítéséhez. 1930-ban John Haven Emerson nevű feltaláló egy sokkal egyszerűbb és könnyebb, hatékonyabb, valamint olcsóbb lélegeztető gépet mutatott be. A "vastüdő", annak ellenére, hogy nem tehet semmit a veszedelmes gyermekbénulás ellen, mégis diadalmas fegyvernek bizonyult a Nagy Kaszás ellenében.




Az Egyesült Államokban 1952-ben az országos járvány lefolyása közel 57 ezer ember betegségét okozta, ebből mintegy háromezren haltak meg, csaknem ezer beteg került vastüdőbe. Az esetek növekvő száma alapján fokozódott a nyomás a betegséget kutató orvosokon, verseny indult a vakcina megtalálására. Albert Bruce Sabin 1935-től a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosaként kezdett foglalkozni a gyermekparalízissel. A második világháború kitörése némileg lassította a fejlesztéseket, de 1957-re mindhárom bénulást okozó vírustípusból sikeresen létrehozott egy legyengített, de élő törzset. A betegséget végérvényesen az élő kórokozót tartalmazó oltóanyag győzte le. 

A kezdetben injekcióban beadott vakcinákat fokozatosan a cseppekben adagolt forma váltotta fel a legtöbb országban. A Sabin-cseppeknek hála, mára világszerte alig néhányan kényszerülnek ilyen ellátásra. Az Egyesült Államokban 1959-re 1200-an voltak vastüdőben, 2004-re a számuk 36-ra csökkent, majd 2015-re már csak 14-en éltek az életmentő fémkamrában.




Ahogy minden technológia, úgy az orvostudomány is rohamosan fejlődik. Az emberi test sokáig egy olyan rejtély volt, ami szélsőséges megoldásokat vetett fel. Mivel régen a halálozási arányok is sokkal magasabb volt, így szinte bármilyen próbálkozás megengedett volt, csak valahogy mentsék az embert, gyógyítsák a kórt. 

A kérdés már csak az, hogy most akkor jó a vastüdő vagy sem? 

Mint fentebb is láthattuk és olvashattuk, olyan betegek számára lehetett gyógyír, akik másképpen csak nagyon nehezen tudtak levegőt venni. Sokakat úgy mentett meg, hogy addig a pár napig/hétig/hónapig feküdtek a fémkamrában, amíg képesek voltak újra önállóan lélegezni. A légzési munkájuk javult, így nem a "gyengéket tartották életben", hanem olyan embereket, akik aztán teljes életet tudtak élni és nem csak a vastüdő volt képes fenntartani számukra a légzést. 




És egy kevésbé szerencsés Martha Ann Lillard, aki 1953-ban került a szerkezetbe:

2018 0311 12

Majd 60 évét töltötte el benne:

2018 0311 10

Magyarországon 1991 óta egyetlen esetet sem regisztráltak. A fekete himlőnél három évet vártak az utolsó megbetegedés után, amikor hivatalosan is ki merték jelenteni, hogy a vírust elpusztították. 

A mai orvoslás, a különböző műtétekkel, újfajta elvárásokkal súlyos betegeket képes meggyógyítani, csodálatos nézni, ahogy szinte minden napra jut egy olyan felfedezés, ami közelebb visz az egészséges, fájdalommentes élethez. Adjunk hálát, hogy a 21. században élünk! 




Comments powered by CComment

loading...

















Facebook

Látogatók

Ma835
Tegnap1861
Ezen a héten10516
Ebben a hónapban28138
Összes158526

Ki van Online

6
Elérhető

2019-10-20