0

Fotó az evakuációról - 1986. április 27. (Chernobyl National Museum)

2019 0223 01

Az embereknek mindent hátra kellett hagyniuk maguk után, háziállatoktól kezdve a nagyszülők fényképéig. Volt otthonuk, pénzük, barátaik, biztonságérzetük, ÉLETÜK. És az egész világ körülöttük néhány óra leforgása alatt darabokra hullott. Többezer, jobbára Ikarus és Laz busz mentette a helyi lakosokat Pripjatyból, illetve a környező falvakból, de katonai járművek is besegítettek a kitelepítésbe. Beléptek egy ismeretlen jövőbe, kisemmizve, kétségbeesetten tekintve előre.

A csernobili robbanás milliók életét változtatta meg 1986. április 26-án; alapjaiban rengette meg az emberek tudományba és atomenergiába vetett hitét, a szocialista tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca lett, és erősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. 

2019 0223 02

Kijev – A csernobili katasztrófára emlékezve a Szevodnya című ukrán napilap kevésbé közismert érdekességet tett közzé internetes oldalán, a világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi balesetéről.

Az egyik ilyen, hogy a reaktorrobbanást követően alig egy hónappal, 1986. május 23-án újabb tűz ütött ki az erőműben. A lángokat 8 órán át tartott megfékezni. Az oltásban 268 tűzoltó vett részt, akik közül sokan súlyos sugárfertőzést kaptak. A tűzeset tényét Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető rendeletben szigorúan bizalmas információnak minősítette. A titok csak a Szovjetunió 1991-ben történt szétesése után került nyilvánosságra.




A csernobili atomerőmű közvetlen közelében a katasztrófa utáni első napokban olyan magas volt a sugárzás szintje, hogy az elhárítási munkálatokban résztvevő egyik dolgozónak barnáról kékre változott a szeme színe – írja az ukrán lap.

Tavalyelőtt júniusban Csernobil központjában egy volt kollégiumot szállodává alakítottak, ahol egy éjszaka mindössze 200 hrivnyába, azaz kevesebb, mint kétezer forintba kerül. A szobákban van televízió, zuhanyzó, sőt, még WiFi is.




A közösségi portálok sztárja a Szemen névre keresztelt róka. A szelíd állat az atomerőmű munkásainak egykor otthont adó Pripjaty "szellemvárosban" él, és némi élelemért cserébe szívesen barátkozik az odalátogató turistákkal.

2019 0223 09

Noha mostanra az atomerőmű körüli terület java része már biztonsággal látogatható, még mindig vannak olyan úgynevezett "forró pontok" a zónában, ahol a megengedettnél magasabb mértékben vannak jelen sugárzó anyagok (főként cézium- és stroncium-vegyületek). Ezek beépülhetnek az emberek és állatok csontjaiba, fogaiba és más szöveteibe, és súlyos egészségkárosodást okozhatnak.




Az úgynevezett tilalmi zóna 2 600 négyzetkilométer, területén az ukrán fővárosból - Kijevből - három férne el. A csernobili zóna erdeit az ember távozása óta számos állatfaj vette újra birtokba. Mások mellett hiúzok, bölények jelentek meg, de még medvék is visszaköltöztek - utóbbiak legalább 150 éve nem éltek már a térségben. A vaddisznók is jól érzik itt magukat, senki sem vadászik rájuk, mivel az élelem, amivel táplálkoznak radioaktív (nyilván így ők is), ezért érthetően nincs rájuk igény.

2019 0223 04

Svetlana Alexeenko az utolsó személy, aki Pripjatyban született, 1986. április 26-án, tíz órával a nukleáris baleset után. Jelenleg 32 éves, házas, két egészséges gyermeke született. A bal oldali képen édesanyjával láthatjuk, Valentinával, jobb oldali képen pedig napjainkban.  

2019 022303

Van viszont egy kevésbé ismert története a katasztrófának. Tíz nappal az első robbanás után egy másik, az előzőnél is komolyabb fenyegetés jelent meg a csernobili atomerőműnél: egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén állt, ezt használták a lángok ellen a tűzoltók. A nukleáris reakció moderátora ebben a típusban még grafit volt, nem pedig víz, mint a mai reaktorokban; ezért tudott égni, ezért kellett oltani.




A reaktorban addigra agyag, homok és bór volt: ezeket helikopterekkel juttatták oda, így próbálták megfékezni a tüzet. Az eredmény lávaszerű anyag volt, felgyűlt a reaktormag körül, lassan átégette volna magát, majdnem elérte az alatta található vizet. Ha odáig eljutott volna, a keletkező gőz, tömeges robbanások, az abból keletkező radioaktív csapadék EURÓPA NAGY RÉSZÉT RADIOAKTÍV SIVATAGGÁ VÁLTOZTATTA VOLNA. - írja az Index

Ettől a folyadéktól kellett megvédeni a medencét és a reaktormagot.
2019 0212 03
A csernobili atomerőmű két mérnöke, Alekszej Ananenko és Valerij Bezpalov látható a bal oldali fotón, jobb oldali képen egy dolgozó, Borisz Baranov. Gyanítható, hogy a két mérnök utasításba kapták a merülést, mert ők a radioaktív víz mélyén is biztosan megtalálták a szelepet. 
2019 0223 06
Vállalták, hogy alap búvárfelszereléssel emberek millióinak életét mentik meg. Alámerülve a halál árnyékában, a Lenin Atomreaktor négyes blokkjának vízgyűjtőjébe, a "pokol tavát" leengedték.
Ők azok a hősök, akik életük kockáztatásával igyekeztek összegyűjteni a reaktorlávaként emlegetett kóriumot, a csernobili robbanás legszörnyűbb végtermékét.
A két mérnök tudta, hogy hol kell keresni a szelepeket, a munkás pedig egy lámpást vitt, hogy lássák, merre mennek. Sikeresen teljesítették a küldetést, 20 ezer tonna víz folyt ki. A merülés nélkül a későbbi jelentések szerint egyértelműen robbanás következett volna be. 
2019 0430 02
A csodával határos módon a három búvár túlélte, a történteket az utókor túlozta el.
"Bezpalov és Ananenko a legutóbbi elérhető információk szerint még 2018-ban is éltek, utóbbi továbbra is a nukleáris energetika területén dolgozott. Baranov már valóban meghalt, de ő is csak 2005-ben, amikor 65 éves korában megállt a szíve." - írja frissítésben az Index



Kilóra árusítják Csernobilt a fosztogatók - írja a 24.hu

A vásárlók zömének mindegy, hogy mit kap a pénzéért: a különleges tárgyak gyűjtői bármit megvesznek, csak sugározzanak. Másoknak konkrét elképzeléseik vannak.

"Az egyik megrendelőm azt a transzparenst kérte, amelyet a pripjatyi kultúrház színpada fölé feszítettek ki a legutolsó pártgyűlés alkalmával" - meséli az egyik kincsvadász. - "A minap pedig jelentkezett valaki, aki az egyik lakótelepi ház homlokzatán függő, öt méter átmérőjű szovjet címerért volna hajlandó komoly összeget fizetni."




A kispénzű vásárlók megelégszenek a korabeli Pravdákkal, apró gyerekjátékokkal, kormos serpenyőkkel, kopott KRESZ-táblákkal vagy akár egy fél pár gumicsizmával is – a lényeg, hogy a Geiger-Müller számláló mutatója alaposan kilengjen. A vevők és az eladók leggyakrabban az internetes árverési oldalakon találnak egymásra. A Szevodnya újságírója így került kapcsolatba egy csernobili kincsvadásszal, aki 200 dollárért kínált egy félmeztelen nőt ábrázoló moziplakátot, amelyet egy bolti kirakatból emelt el.

Korunk sztalkere elmondta, hogy a fosztogatók zöme szoros üzleti kapcsolatot ápol a zónát őrző rendőri szervekkel. Utóbbiak egy-egy garantáltan sugármentes zöldhasú ellenében készséggel néznek másfelé. A radioaktív holmikkal való kereskedelem egyébként sem rájuk, hanem a nemzetbiztonságiakra tartozik. Az pedig, hogy a csernobili eredetű sugárzó emléktárgyak előbb-utóbb mind az eladót, mind pedig a vevőt szép lassan megölik, az ő szigorú magánügyük. 




Elefántláb 

2018 0223 07

A kísérteties fotón bolygónk legmérgezőbb masszája látható, az ún. kórium. Nem egyféle anyag, hanem többféle összetételű, a hatalmas hőtől megolvadt radioaktív üzemanyagok keveréke. Lávaként hömpölygött a katasztrófa idején az erőműben, s formája miatt "elefántláb"-nak nevezett megszilárdult ömleny látható a fenti képen, a szarkofág belsejében.

11 tonnányi ömlött az erőmű gőzleeresztő csövein, magába olvasztott mindent, amihez csak hozzáért. A maghasadás következtében a benne lévő urán bomlása miatt évente nagyjából 10 kilóval lesz könnyebb, a végleges lebomlásig halálos sugárzást bocsát ki magából. Ha a nagy nukleáris elefánt valaha is kiteszi onnan a lábát, irgalmatlanul nagy veszélyben leszünk... 




De vajon ki szerepelhet a képen? Annyira kilógott a fehérköpenyes vezérlőtermi fotók sorából, hogy az önjelölt újságíró elkezdett nyomozni. - itt írtunk erről korábban.

A tragédia még tart, de 2016 óta 105 méter magas fémszarkofág védi a Csernobili Nukleáris Biztonsági Központot, és már turistautakat is szerveznek a Magyarország észak-keleti határától 830 kilométerre fekvő szellemvároshoz.

Minden kultúra hagy itt valamit az emberiségnek, valami halhatatlant. Mint az egyiptomiak a piramisokat, vagy a judaizmus kora ránk hagyta a Bibliát, a görögök a filozófiát, a rómaiak a törvényeket, és mi itt hagyjuk a szarkofágot... Egy építmény, amely valszeg túl fog élni egy csomó korszakot...




Felhasznált további források: English RussiaChernobyl TOUR, Gigazine, FOCC West LothianAngelfire, Energiaklub, MTI, Blikk, Femina,

Comments powered by CComment


















Facebook

Látogatók

Ma679
Tegnap1220
Ezen a héten9117
Ebben a hónapban21266
Összes53176

Ki van Online

7
Elérhető

2019-08-18